Egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az energiatortából a megújulók, ám ezek a források jelenleg nem minden esetben képesek az energetika problémáira teljeskörűen megoldásokat nyújtani. A sürgető cél a néhány évtizeden belüli karbonsemlegesség, ehhez azonban új energiaforrásokra lesz szükségünk, vagy a meglévők hatékonyságát kell jelentősen megnövelnünk? Szakértők mondják el, hogyan látják az energia jövőjét.
Az elektromos autók árát, a töltési lehetőségeket számos tényező befolyásolja. Miért teszi le valaki a voksát egy elektromos jármű mellett? A választási szempontok – az elérhető alternatívák – azonban dinamikusan változnak, és nagyon úgy tűnik, hogy a koronavírus-járvány is a káros kipufogógázokat hírből sem ismerő autók jövőjének kedvez. A szakértők mindenesetre azzal számolnak, hogy még többen ülnek majd személyautóba, mint eddig.
Egyes kutatások szerint az európai autótulajdonosok több mint kétharmada veszi komolyan fontolóra, hogy a következő alkalommal elektromos meghajtású gépkocsit választ. Impozáns adat, azonban úgy vélem, az igazi forradalom sokkal inkább a villamosenergia tárolásában zajlik jelenleg. Ennek egyik és kétségtelenül a leglátványosabban megnyilvánuló formája az e-mobilitás, ugyanakkor ennél lényegesen tágabb körről van szó.
A vállalatok környezeti-társadalmi szerepe régóta vita tárgyát képezi: a CSR-tól a CSV-n át az ESG-ig több fogalom is ezzel kapcsolatban szolgál iránymutatást. Egyre nagyobb a nyomás azonban a vállalatokon, hogy fenntarthatóan működjenek és egyre több társadalmi vállalkozás indul, amelyek bebizonyítják: a társadalmi-környezeti problémák megoldása és a profitszerzés nem zárják ki egymást.
Gyorsan változó és kiszámíthatatlan világunkban időről időre újra kell definiálnunk az olyan divatos, már-már túlhasznált fogalmakat, mint a társadalmi felelősségvállalás vagy a fenntarthatóság. A Covid-járvány világszerte ráirányította a figyelmünket a nem fenntartható vagy működésképtelen gyakorlatokra, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül – sem egyéni, sem társadalmi szinten. Eljött az idő, hogy ezt széles körben is felismerjük, és saját lehetőségeinkhez mérten tegyünk a változásért.
Egy nagyjából 4000 háztartásból álló település éves villamosenergia fogyasztását is tudná fedezni Magyarország első vízierőműve, a több mint 100 éves gibárti létesítmény.
A környezettudatosság erőfeszítéssel is jár, a pandémia azonban nyitottabbá – és tudatosabbá – tette az embereket. Addig azonban nem lesz zöld váltás, amíg ebben akár a cégek is nem érdekeltek üzletileg. Hogy mennyire járunk még ettől messze? Vélemény.
A koronavírus-járvány idején ugyan máshol keletkezik élelmiszerhulladék, mint korábban, csökkenésről azonban nincs szó. Ráadásul a környezeti kár szempontjából a kidobott élelmiszer ugyanolyan rossz, mint a műanyag, és a hasznosítás kapacitásai is végesek. De mi a megoldás?
A pandémia műszaki és üzletépítési értelemben egyaránt felerősítette az innovatív szemlélet jelentőségét a hazai megújuló szektorban. Vélemény.